Folyamatosan ellenőrző rendszer fejlesztése

A rohamosan terjedő fa- és biomassza- (vegyes) tüzelés hibás alkalmazásának kellemetlen velejárója a szilárd anyag emissziója (PM10), valamint fokozott korom- és kátránylerakódás keletkezése a füstjáratokban, kéményekben.

A hibás tüzelés a hatásfok indokolatlan csökkenése mellett környezeti károsodást (a szmoghelyzet romlását), valamint a kéményekben, épületszerkezetekben egyéb károsodásokat is okoz. A kátrány eltávolítása spontán kiégés vagy direkt égetés esetén egyaránt tűzveszélyes, és a szerkezeti anyagok állagának romlásával jár. A folyamatos üzemű berendezések (faelgázosító, pelletégető stb.) esetében adott a beépített védelem, de a fa- és biomassza-tüzelő berendezések 90-95%-ának működése még optimális konstrukció esetén is a kezelés és a tüzelőanyag minősége által determinált.

Amíg a gáztüzelő berendezések esetében egyszerűen lehetséges a folyamatot az optimum közelében tartani, addig a szakaszos üzemű, vegyes tüzelésű rendszereknél ez nincs biztosítva. A szakaszos adagolású tüzelőberendezésekben a tüzelési folyamat nem egyenletes, így a pillanatnyi állapot (pl. hatásfok, emisszió, kondenzáció stb.) is változik, ezért a tüzelés egyes szakaszaiban kisebb-nagyobb beavatkozások szükségesek a kezelő részéről (pl. adagolás, égéslevegő-szabályozás stb.). A helyes reakció megválasztásához a kezelő megfelelő informáltsága is szükséges.

A fejlesztés célja a vegyes tüzelést alkalmazók általános segítésére szolgáló diagnosztikai rendszer létrehozása volt. A fejlesztést megelőző kutatás egyik fókusza a Magyarországon kialakult vegyes tüzelési szokások vizsgálatára irányult. Felmérésre kerültek a használatban levő tüzelőberendezések és a használt tüzelőanyagok leggyakoribb típusai és ezek megoszlásai. Ennek során 40 településen közel 37 ezer vegyes tüzelésű berendezés, valamint a csatlakozó kémények részletes elemzését végeztük el, figyelemmel az utóbbi öt évben bekövetkezett változásokra is.

A vizsgált települések közt 500 lélekszám alatti kistelepülés, kisváros, valamint megyeszékhely is megtalálható, így az elemzés eredménye a településtípus szerinti fogyasztói szokások változásait is mutatja. A felmérés adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a gyorsan terjedő vegyes tüzeléshez használt eszközök igen sokszínűek, a mintában közel 1200-féle konstrukcióval találkoztunk, amelyen belül a típusjel nélküli eszközök aránya 40% volt.

A fejlesztés tárgyát képező diagnosztikai rendszer működéséhez szükséges érzékelők (hőmérséklet, nyomás, oxigéntartalom stb.) megválasztása és azok csatolhatóságának biztosítása szükségessé tette a tüzelőberendezések célirányos, jellemző adatainak ismeretét. A típusjellel ellátott berendezéseknél a legelterjedtebb típusok ismert adatait vettük figyelembe. A típusjel nélküli berendezésekre vonatkozóan a hiányzó adatokat a 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet szerinti kéménytípus-besorolás alapján vezettük le, ismerve a konkrét esetre vonatkozó kéménytípust.

A statisztikai elemzés részét képezte (ugyanezen a reprezentációra képes mintán) valamennyi tüzelőberendezés (gáz és vegyes együtt) figyelembevételével annak a vizsgálata, hogy az egyes berendezések felhasználói jellemzők szerint (lakosság és nagyfogyasztó) mennyire tartoznak az ún. CO-veszélyeztetett felhasználói körbe. A kéményseprő adatbázisok elemzése azt mutatta, hogy a CO által veszélyeztetett címek száma az összes tüzelőberendezéssel érintett cím mintegy 35%-a Magyarországon (1. ábra).

Az optimális égés meghatározásához külön e célra létrehozott kísérleti egységben vizsgáltuk a leggyakoribb berendezéstípusokban lejátszódó jellemző tüzelési folyamatokat, a tüzelőanyagok minőségének függvényében, keresve azokat a paramétereket, amelyek jellemzők a tüzelés minőségére (hatásfokára), ugyanakkor egyszerűen és folyamatosan mérhetők. Kialakításra került egy olyan füstcsőhöz csatlakozó mintavevő elem, ami széles körben (típustól függetlenül) alkalmazható, és biztosítja a mérni kívánt jellemzők torzulásmentes meghatározásához szükséges mintavételt.

Az így nyert információ felhasználása nem csak közvetlenül a helyszínen lehetséges, hanem egy a fejlesztés részeként létrehozott GPRS modemen keresztül informatikai hálózatba is eljuttatható, amely megvalósítja a kezelő igényeihez igazodó távfelügyeletet. A modem kialakítása lehetővé teszi a folyamatos tüzeléstechnikai mérési adatok feldolgozása mellett több légtérben a CO-riasztási feladatok ellátását is, amelyet a 12/2014. (II. 21.) BM rendelet előír. A rendszerhez fejlesztett CO-érzékelők megfelelnek az MSZ EN 50291-1_2011 szabványnak, ezen felül vezeték nélküli adatátvitellel a modemen keresztül kapcsolatban lehetnek bármilyen távfelügyeleti rendszerrel. A modem alapállapotban óránként státuszinformációt küld a központba, így üzemkészsége folyamatosan ellenőrizhető, a szervizfolyamatok ütemezhetők.

Összefoglalva, a létrejött rendszerhez csatlakozó tüzelőberendezésben lehetővé válik a hatásfok, a haváriahelyzetek és a CO-veszély folyamatos jelzése és akár egy integráns működtető szervezet informálása.

Elkészült a szén-monoxid-mérőket minősítő Fogyasztóvédelmi vizsgálat

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal (NFH) együttműködve elvégezte a szén-monoxid-mérők országos ellenőrzését. A vizsgálat lefedte a kereskedelmi forgalomban lévő és mintavételezésre alkalmas készülékek körét, a termékek csaknem harmada biztonságos.

A rendkívüli ellenőrzést Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter 2015 januárjában rendelte el, miután a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által 2014 végén végzett vizsgálat szerint 20 készülékből 19 nem felelt meg az előírásoknak. A minisztérium akkor jelezte: a magyar családok biztonsága érdekében a fogyasztóvédelem idén is különös figyelmet fordít a szén-monoxid-mérők ellenőrzésére. A szakemberek az egész országban rendkívüli ellenőrzéseket végeztek. A vizsgálat eredményeit a mai napon a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság nyilvánosságra hozta.

A fejlesztési tárca felhívására a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság munkatársai idén további 22, a kereskedelmi forgalomban fellelhető mérőtípust vizsgáltak meg, amelyeknek fele biztonságosnak bizonyult. A tavaly és idén ellenőrzött, összesen 42 különböző típusú készülék közül 12 felelt meg az előírásoknak, tehát biztonsággal használható.

Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár elmondta: az újabb ellenőrzés célja a magyar családok, fogyasztók védelme volt.

Koszorús László fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár hozzátette: a fogyasztók védelme érdekében a veszélyes termékek további forgalmazását az érintett gazdasági szereplőknél a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság betiltotta.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a szén-monoxid-érzékelők pozitív és negatív listája megtekinthető a www.kormany.hu kormányzati portálon és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapján (www.nfh.hu). A vásárlás előtt érdemes itt tájékozódni a megfelelő és biztonsággal használható készülékekről.

CO-érzékelők pozitív listája letölthető: >>innen<< CO-érzékelők negatív listája letölthető: >>innen<<

Tanácsok:

A szén-monoxid érzékelő életet menthet, de a megfelelő készülékek is csak akkor biztonságosak, ha azokat jól használjuk.

Mindenképpen tanácsos tüzeléstechnikai szaküzletben vásárolni.
Érdemes olyan terméket venni, amihez van részletes leírás, magyar nyelvű használati útmutató
Tanácsos ezeknek a készülékek felszerelését szakember segítségével elvégezni
A szerkezeteket célszerű 1–1,5 méter távolságra elhelyezni a fűtőberendezéstől, lehetőség szerint az alvás vagy állandó tartózkodásra szolgáló helyiség felé nézzen 1,5–2 méter magasságban, a falak sarkától pedig minimum 30 cm távolságban.
Tudni kell ezekről a készülékekről, hogy mindegyiken kell lennie egy teszt- vagy próbagombnak, amely segítségével megbizonyosodhat a vásárló, hogy a készülék valóban működik-e.
A hatóság nyomatékosan felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy ezek a termékek csak – a gyártó által – meghatározott ideig használhatóak, ezért különösen fontos a készüléket legkésőbb a határidő lejártakor kicserélni. Semmi szín alatt ne bízzunk meg abban az érzékelőben, amelyik ezt az élettartamot meghaladta!
Nem szabad kizárólag a szén-monoxid mérőre bízni a család életét. A fűtőberendezéseket minden évben ellenőriztetni kell. És arról is gondoskodni kell, hogy a kéményseprők a rendszeres ellenőrzést elvégezhessék.

http://www.origo.hu/idojaras/20140403-hoszigeteles-szellozes-szen-monoxid-mergezes-parasodas-penesz-korbeszigetelte-a-lakasat.html

Fontos Tudnivalók:

A szén-monoxid különböző koncentrációjának a hatásai:

200 ppm: (0,02 %) Enyhe fejfájás,fáradtság,szédülés,hányinger 2-3 óra alatt.

400 ppm: (0,04%) Homloktáji fejfájás,1-2 órán belül,az élet veszélyeztetése 3 óra elteltével.

800 ppm: (0,08%) Hányinger, szédülés, eszméletvesztés 2 óra elteltével, 2-3 órán belül halál.

1600 ppm: (0,16%) Fejfájás, szédülés, hányinger 20 percenbelül,halál 1 órán belül.

3200 ppm: (0,32%) Fejfájás, szédülés, hányinger 5-10 percen belül,halál 15-20 percen belül.

6400 ppm: (0,64%) Fejfájás, szédülés, hányinger 1-2 percen belül,halál 10-15 percen belül.

12800 ppm: 1,28%) Halál 1-3 percen belül.

Hogyan lehet észrevenni a szén-monoxidot?

A szénmonoxid jelenlétét nem lehet észrevenni csak CO érzékelő műszerrel. Az alacsony CO összekeverhető a mindennapi influenza tüneteivel. (Fejfájás, szédülés, fáradtság, álmosság,hányinger-hányás és tudatzavar) A Fogyasztói Termék Biztonsági felügyelet az USA-ban és környező országaiban ajánlja minden háztartásbanlegalább egy szén-monoxid mérő műszer felszerelését. Sajnálatos módon hazánkban még nem fordítanak kellő figyelmet erre.A lakosság nagy része még nem is hallott erről az alattomos gyilkosról, mert nincsenek tájékoztatva, csak már a bekövetkezett bajról.

Mi a szén-monoxid?

Szén-monoxid, CO: Színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél könnyebb, pontosan a levegő relativ sűrűsége 1 a szén-monoxidé pedig 0,967vízben alig oldódó, tűzveszélyes gáz. Akkor keletkezik, ha szerves anyag tökéletlenül ég el.Jelentős mennyiségben tartalmazza az ún. széngáz, a motorok kipufogógáza, a világítógáz. Forrásai között megemlítendő a szénbányászat (robbantás után vagy a szén öngyulladásakor). Meggyújtva szén-dioxiddá ég el. A klórral napfény hatására foszgénné (COCl2) egyesül. Rendkívül mérgező hatású, ami a vérfestékhez, hemoglobinhoz való erős kötődésen alapul, alkalmatlanná téve azt a további oxigénfelvételre és -szállításra.A heveny szén-monoxid-mérgezés tünetei: bágyadtság, fejfájás, szédülés, hányinger, hányás. Súlyos esetekben ájulás, eszméletvesztés és halál is előfordulhat. Legérzékenyebb szervünk a központi idegrendszer és a szívizom. Tökéletes égés során nem keletkezik szén-monoxid! Ez a legelterjedtebb mindennapi belsőhelységben létrejövő mérgező gáz a világon. Magyarországon is több száz megállapított esetet tartanak számon szén-monoxid mérgezésben, és sajnos több tucat a halálos áldozatok száma minden évben.

A következő pár sorban a CO2 jellemzőit írjuk le amit nem szabad összekeverni a szén-monoxiddal!!!!

Szén-dioxid, CO2:Színtelen, gyengén savanykás ízű és szagú gáz. A levegőnél nehezebb, ezért a helyiségek, üregek alján (bányákban, aknákban, alagutakban, kutakban, pincékben) felgyűlhet,kiszorítva a levegőt. Az égést nem táplálja. Vízben elég jól oldódik, s azzal részben szénsavvá egyesül. Kis mennyiségű szén-dioxid a levegő normális alkotórésze (0,03-0,04%), de nagyobb koncentrációban mérgező. Kis koncentrációkban a légzőközpontot izgatja, nagyobb koncentrációban fulladásos halált okozhat, ami 20%-os koncentráció esetén néhány másodperc alatt, alacsonyabb koncentrációknál akár több napig is eltartó eszméletlen állapot után következik be.

Miért halálos a szén-monoxid?

Szén-monoxid leköti a vérben a hemoglobint,így a vér nem jut oxigénhez és megbénítja az idegeket. A mérgezést szenvedő alany tudatánál van , de cselekedni nem képes pedig nagyon szeretne. A mérgezés gyanúját felfogja és tudatában szembesül azzal, hogy nagy valószinüség által megfog halni, amennyiben nem érkezik segítség

A szén-monoxid mérgezés következményei:

A szénmonoxid nagyon gyorsan halált okoz, ha nagy mennyiségben van jelen. Az alacsony CO jelenléte hosszan tartó időn keresztül is nagyon veszélyes. Az alacsony CO összekeverhető a mindennapi influenza tüneteivel. (Fejfájás, szédülés, fáradtság, hányinger-hányás és tudatzavar) Egy szén-monoxid mérgezés után (függ a koncentrációtól) agykárosodáshoz is vezethet (lebénulás, látás zavarok, stb.)

Kik és hol vannak a legnagyobb veszélyben:

Mindenki veszélyben van, aki találkozik a szén-monoxiddal. Különösen csecsemők gyermekek, terhes asszonyok, idősebbekés azok a személyek, akik amúgy is légzési problémában szenvednek.A CO gyorsan felhalmozódik a gyerekek testében és ennek következtében még gyorsabban, befolyásolja az oxigén eljutását a létfontosságú szervekhez. A szén-monoxid jelenléte először hosszú időn keresztül lassan növekszik, aztán rövid időn belül nagyon sokszorosára növekszik a CO tartalom.

Hogyan kerül a szén-monoxid a házba:

  • kéményen keresztül vissza
  • kandalló
  • gázsütő
  • gázszárító
  • gáz kazán
  • gáz vízmelegítő